Nyitólap

   Magamról

   Amiben segítek

  Germán Gyógytudomány - Kulcs az igazi szabadsághoz
szegedi tanfolyam

   Vélemények

   Galéria

   Akik nálam jártak

   Kapcsolat

   Ajánlom őket

   Videó csatorna

   Youtube

   Facebook

   Email küldése


Fitor Zoltán

Germán Gyógytudomány
Tanácsadó és Oktató

Megértés terápia

Inverz terápia

Lélekterápia

2018. június 9. frissítve

A vese különprogramja

vese

Az Új Germán Medicina® (Germán Gyógytudomány®) nemcsak a lélek, az agy és a szerv közötti kapcsolatot foglalja magába, hanem embriológiai-ontogenetikus magyarázata is van annak, amiért az egyes reléközpontok az agy egy bizonyos területén találhatók. A biológiai konfliktusok agyi lokalizációját mindig az agyunk azon régiójában találjuk, ami a viselkedésminta beprogramozódásakor, és betanulásakor kialakulóban volt.

rövid ismertető, Dr. med. Ryke Geerd Hamer 

Az Új Germán Medicina® (Germán Gyógytudomány®) nemcsak a lélek, az agy és a szerv közötti kapcsolatot foglalja magába, hanem embriológiai-ontogenetikus magyarázata is van annak, amiért az egyes reléközpontok az agy egy bizonyos területén találhatók. A biológiai konfliktusok agyi lokalizációját mindig az agyunk azon régiójában találjuk, ami a viselkedésminta beprogramozódásakor, és betanulásakor kialakulóban volt.

Amikor az „anya/gyerek magatartás” nálunk, emlősöknél beprogramozódott, éppen a kisagy fejlődött. Amikor a szexuális magatartás beprogramozódott, éppen a nagyagy fejlődött. Ennek alapján a biológiai konfliktusoknak megfelelő Hameri Gócokat (HG) is ezeken a helyeken találjuk az agyban. Ez azt jelenti, hogy minden konfliktustartalomhoz egy pontosan meghatározott rák és az agy egy pontosan meghatározott helye tartozik. Ezen túlmenően minden „betegségnek” biológiai értelme van.

A rákhoz vezető biológiai konfliktus mindig egy DHS (Dirk Hamer Szindróma), egy hirtelen, drámai hatású, hatalmas lelki traumát okozó érzelmi megrázkódtatás, konfliktus, ami az embert és az állatot, mint a derült égből a villámcsapás ér.
Az Új Germán Medicinában® az is lenyűgöző, hogy a CT felvételből nem csak a konfliktust, illetve a konfliktustartalmat tudjuk azonnal beazonosítani, hanem alapos nyomozó munkával megállapíthatjuk, hogy a konfliktus még aktív, vagy már a gyógyulási fázisban van-e. A rák addig nő, ameddig a konfliktus tart, és amint a konfliktus leáll, megkezdődik a gyógyulás az agyban és a szervben egyaránt.

Erre az egyszerű alapformulára, nevezetesen a „rák vastörvényére” vezethető vissza a rákok minden összefüggése.

Egyszerre tűnik túl egyszerűnek és túl bonyolultnak.

A természet törvényszerűségei mindkettőt jelentik egyszerre.

Az Új Germán Medicina® 5 Biológiai Természettörvényen alapul, és magába foglalja a teljes orvostudomány minden ún. betegségét.
Az egzisztenciális (lét-), vagy menekültségi-, ill. számkivetettségi konfliktusnál például a konfliktustartalom magába foglalja a „minden elveszett”, a „mintha szétbombáztak volna” érzést.

A konfliktus-aktív fázisban szolid tumor képződik a vesekelyhek és a tubulusok között.

Amikor fejlődéstörténetileg a számkivetettségi konfliktusra, mint az agytörzs által irányított, ősi archaikus konfliktusra tekintünk, a biológiai cél a konfliktus-aktív fázisban van, és aktív vízvisszatartást eredményez. Ez a vészfék vagy Biológiai Különprogram a drága vizet visszatartja a szervezetben, hogy a parton fenyegető kiszáradást minél tovább megakadályozza (az egyed egy szerencsétlen baleset során a vízből a szárazföldre vetődött). Ezt elérendő daganat, vesegyűjtő csatorna sejtszaporulat keletkezik a gyűjtőcsatornában. Ennek eredményeként a „kiválasztás-szűrő” csaknem eldugul, ill. megvastagodik azért, hogy a szervezet visszatartsa a vizet. Ezért alakul ki ödéma a vesegyűjtő csatorna karcinómánál.

Korábban a gyógyulási fázisban röntgen vizsgálattal vesetuberkulózist diagnosztizáltak, ami nem más, mint a vesemedencében ill. vesekelyhekben a mirigyállomány gócokban, durva hegek hátrahagyásával történő gyógyulása. Ez annyit jelent, hogy a szolid adenokarcinóma daganatokat a mikobaktériumok (tbc) elsajtosították, és az üregrendszeri tágulat (kavernák) által a vesekelyhek összecsomósodni látszanak. 

Amíg korábban azt hittük, hogy minden sejttöbbletet, vagyis daganatot el kell távolítani, vagy legalább kemoterápiával megmérgezni, addig azt az anyatermészet nemcsak, hogy a miénknél sokkal hatékonyabb sebészeti technikával, a mikobaktériumokkal intézte el, hanem ezt a sebészeti eszközt csak a gyógyulási fázisban alkalmazza (ld.: 4. biológiai természettörvény).

A gyógyulásnak ezt a módját nevezték eddig nefrózisnak, vagy nefrózis szindrómának. Az akadémikus orvoslás szemszögéből a nefrózis szindróma egy klinikai tünetegyüttes, melyről azt feltételezték, hogy az a glomerulus bazális membrán megváltozott áteresztőképességének  következménye mind a gyulladásos, mind a degeneratív vesebetegségek esetében.
Ezeknél a konfliktusoknál természetüknél fogva gyakran recidíva (kiújulás) alakul ki, és újra megoldási fázisok következnek, ekkor a nefrózis szindróma krónikusnak számít.

Az Új Germán Medicina® szerint a vese gyűjtőcsatorna karcinóma gyógyulási fázisa és a tuberkulotikus folyamat területén keletkező sebváladék fehérjevesztést eredményez. Ugyanúgy, ahogy az emlőmirigy ráknál, a karcinóma elsajtosodásánál is nagyon sok sebváladék képződik gyógyulási fázisban a vesemedencében. A terápia abban áll, hogy a hipoproteinémiát (lecsökkent szérumfehérje szint) albumin infúzióval pótoljuk, amíg a gyógyulási fázis ténylegesen befejeződik. Természetesen, ha a páciens sok tojásfehérjét tud enni, szükségtelen a fehérje infúzió.

A kísérő tünetek, az erős verejtékezés (éjszakai izzadás) többnyire kevés gondot okoznak, vagy legalábbis kevésbé megterhelőek, ha a páciens azt megelőzően tudja, és lelkileg fel tud rá készülni.  Ám ha felkészületlenül éri, gyakran pánikba esik.

A nefrózis vagy nefrózis szindróma alapjában véve nem betegség, annak ellenére, hogy régen csaknem mindig halálhoz vezetett.

A korábbi orvostudomány fogalmai szerint az ún. urémia, ahogy az ún. „salakanyagok” felhalmozódását nevezzük, abból ered, hogy a veseanyagcsere megbomlik, elégtelenné válik, a fehérje-anyagcsere termékei, a maradék anyagok nem választódnak ki a vesén keresztül. Ezért beszéltünk vese leállásról, illetve urémiáról, amikor is mindkét vese felmondja a szolgálatot és dialízis nélkül az urémiának feltétlenül halált kell okoznia. Ezek a korábbi elképzelések hamisak voltak! (ld. vese gyűjtőcstorna-ca.)

A víz- vagy folyadék konfliktusnál (középagy) a konfliktus-aktív fázisban veseparenchyma nekrózist tapasztalhatunk, vagyis a veseszövetek elhalását. Ezzel együtt ebben a fázisban mindig megemelkedik a vérnyomás, azért, hogy a nekrózis miatt képződött veseszövet hiányt kompenzálja működésében, és ezzel elegendő vizelet és karbamid választódjon ki. Ez annyit jelent, hogy amíg a konfliktus aktív, a vérnyomás emelkedett.

Tudjuk, hogy nem az elővese vagy ősvese, hanem az utóvese fejlődött a mai vesénkké. A folyadék konfliktus tehát először akkor jelent meg, amikor a biológiai őseink „a vízből a partra kerültek” („amikor kiemelkedtek a vízből”).

A legtöbb folyadékkonfliktus DHS-e teljesen kézzel fogható: túl sok víz, amitől nem tud megszabadulni, pl.: árvíz, „csaknem-vízbefúlás”, egy infúzió a kórházban, csőrepedés, vagy hasonló. Többnyire a probléma néhány hónapot követően tárgytalanná válik, és ezzel a konfliktus is megoldódik.

gyógyulási fázisban a vese nekrózis helyén folyadékkal telt tok képződik, ezt nevezzük vese cisztának. A ciszta belsejében erőteljes sejtszaporulat következik be, amelynek végén - 9 hónap múlva – a folyadék helyett tömör sejtszövet épül, saját vérellátó rendszerrel. Addig a ciszta összenő a környezetével, ami később, a megszilárdulásakor leválik onnan.

Az akadémikus orvoslásban korábban „invazív daganatnövekedésként” értelmezték félre és ennek megfelelően alkalmazták az álterápiát – ahelyett, hogy egyszerűen nyugodtan kivárták volna, amíg a „daganat” spontán, magától feloldódik, és szép sima, kb. 1 cm vastag tömör tokot képez, a már szilárd cisztának. Az ún. megszilárdult veseciszta, amit ebben a fázisban nefroblasztómának neveznek, már a vese része, és szintén vizeletet termel. Ez azt jelenti, hogy a vese már sokkal jobban dolgozik, mint korábban.

A biológiai cél a gyógyulási fázisban van. A vese a megszilárdult és vizeletet termelő cisztával nagyobb teljesítményre képes, mint korábban. A gyógyulási fázis végén a vérnyomás újra normalizálódik.

Amennyiben az első 5-6 hónapban fedezik fel a cisztát, amikor az részben még folyékony, de részben már szilárd, az akadémikus orvoslás „Wilms-tumorként” diagnosztizálja, és mindig eltávolítják a vesével együtt. Ezért egyedül a „rosszindulatúság” rögeszméje a felelős. Egyszerűen csak 9 hónapig várni kell, és a megszilárdult cisztát csak akkor kell eltávolítani, ha olyan nagy, hogy mechanikai zavart okoz. Ekkor azonban elegendő csak a daganatot eltávolítani, anélkül, hogy az egész vesét kivennék.

A veseparenchyma nekrózis, illetve a képződő veseciszta gyógyulási fázisát, vagyis a folyadékkonfliktus gyógyulási fázisát korábban glomerulonephritisnek neveztük. Harcoltunk is ellene. Az Új Germán Medicina® óta tudjuk, hogy a gyógyulási fázis végén egy tömör veseciszta képződik, ami a továbbiakban vizeletet termel, és beilleszkedik a vese működésébe.
Azáltal, hogy a nekrózis miatt lecsökkent veseparenchyma újra feltöltődik, sőt jobban, mint korábban, feleslegessé válik a szervezet számára az addig szükségszerű hipertónia (magas vérnyomás).

A veseciszta sohasem az oka a vérnyomás emelkedésének, hanem az azt megelőző konfliktus aktív fázis okozza azt.

A vérnyomás emelkedése mindig egy folyadékkonfliktus konfliktusaktivitásának a jele, amit az akadémikus orvoslásban szükségszerűen velejáró magas vérnyomásként ismertünk meg. A konfliktus megoldáskor a vérnyomás azonnal lecsökken.

Ha a konfliktus-aktív fázisban a szükségszerűen velejáró magas vérnyomást gyógyszeresen próbálják csökkenteni, a természet ellen dolgoznak.

Eddig az volt a vélemény, hogy ezek a magas vérnyomásos eseteknek csupán 5 %-át tették ki, amíg a valóságban a veseartéria szűkületénél fellépő Goldblatt-hipertónia és a kardio- vagy artériás hipertóniák kivételével, valamennyi hipertónia vesefüggő, csak eddig nem ismertük fel. Sőt, az ingadozó vagy állandó magas vérnyomás esetében sincs minőségi különbség a hipertónia fajták között. A különbség abban áll, hogy néha a folyadékkonfliktus átmenetileg megoldódik (ekkor ingadozó magas vérnyomásnak nevezzük), más esetekben aktív marad (állandó magas vérnyomás).

mellékvese kéreg nekrózis esetében (nagyagy-fehérállomány) a konfliktus tartalma a „Rossz útra tévedtünk”, „Rossz lóra tettünk”.

A konfliktus-aktív fázisban a nekrózis által a cortison termelés csökken, és ez – a szimpatikotónia ellenére – „rossz útra tévedtünk” érzés leállítja. Ebben az esetben is kicsit megemelkedik a vérnyomás.

gyógyulási fázisban a nekrózisok cisztaképződéssel újra feltöltődnek, és egyidejűleg a mellékvese volumen is megnövekszik. Ez erősen megnövekedett cortison termeléssel jár együtt, ami lehetővé teszi a helyes irányba futást (pl. a falka után). A gyógyulási fázis végén (megszilárdult ciszták) a vérnyomás normalizálódik.

vesemedence fekélyesedés (nagyagy) konfliktusának alapja attól függ, hogy nő vagy férfi a páciens.

  • Nő esetében
    • „Nem képes a területet belülről határolni.” (hasonló az identitás konfliktushoz). Pl.: nem tudja, melyik véleményt kövesse.
  • Férfinál:
    • „Nem képes a terület határait kijelölni.” (területjelölési konfliktus), az oldaliságnak is jelentősége van. (tapsteszt: ha a jobb kéz van felül jobbkezes, ha a bal van felül, balkezes).

konfliktus aktív fázisban fekélyek keletkeznek a vesemedencében vagy a vesekelyhekben. Ha a kehelynyak is érintett, annak duzzanata miatt vizeletpangás jöhet létre, és ez vesekő képződéshez vezethet.

gyógyulási fázisban a vesemedence és a vesekelyhek fekélyesedése vesemedence gyulladás kíséretében begyógyul.
A páciens vesegörcsöt kap. A konfliktus-aktív fázisban képződött vesekő kiszabadul az újra szabaddá vált kehelyből, a vesemedencébe kerül, majd az uréteren keresztül a hólyagba. Ezt a folyamatot nevezik vesegörcsnek.

Az embriológia vagy a fejlődéstörténet minden orvostudománynak az atyja. Csak ez tudja elárulni nekünk a rák, és minden ún. betegség / különprogram titkát.

A biológiai konfliktusaink magatartásprogramokhoz kapcsolódnak, amelyek évmilliók során programozódtak, és váltak betanulttá.

Fordította: Mészáros Zsuzsanna



A Germán Gyógytudománnyal® kapcsolatos cikkek a germangyogytudomany.hu
oldalról lettek átvéve, a tulajdonos engedélyével.

Különprogramok

     Az állatkísérletek
     Tüdő
     Csont(ok) ÉBK
     AIDS
     Nyelőcső-sejtsz.
     Leukémia
     Epilepszia
     Cukorbetegség
     Neurodermatitis
     Fájdalmak
     Hormonok
     Szív
     Bulimia
     Diabetes
     Hodgkin-kór
     Petefészek
     Vese
     Mellrák
     A bőr elvált.
     Prosztata karcinóma
     Bélrák
     Máj karcinóma
     Emlő tejcsatornái
     Szívburok ÉBK
     Melanóma, bőrrák
     Hasnyálmirigy
     Asztma

Terápiák, gyógyulások,
sikertörténetei



Elérhetőségek:

Személyesen Szegeden

Vidékieknek vagy

külföldön élőknek

SkyPe segítségével

+36-20/33-89-891

fitor.zoltan@gmail.com

facebook.com/lelekegyensuly


LAPOZZON BELE!
(KATTINTSON A KÉPRE)

Ennek a könyvnek minden család könyvespolcán ott kellene lennie...
   
FITOR ZOLTÁN
    Germán Gyógytudomány
Tûzben látszik meg, mi arany, vészben, ki a bátor. (Horatius)
  Bejelentkezés:
Tel.+36-20/3389-891