Az emlő tejcsatornái (ductus lactiferi) – Értelmes Biológiai Különprogram - ÉBK

„Mecki”-t a kecskét véletlenül fedeztük fel, amikor a kutyák elől egy vízcsőbe menekült, ahonnan mi később kimentettük. Miután örökké mekegett, a Mecki keresztnevet kapta.

DHS (Dirk Hamer-szindróma):
Mecki gidáit levágták. Ettől valószínűleg egy nagy el-/eválasztási-konfliktust szenvedett el, mint minden kecske vagy tehén – és mint minden nő, ha elveszíti gyermekét.

Megnyilvánulás:
A konfliktus aktív fázisban (KA-fázis) lapos bőrfekélyek képződnek a tejutakben, tehát olyan szövethibák, melyek szabad szemmel nem láthatók. Mindeközben teljesen reálisan kell elképzelnünk a folyamatot, mintha ezeket az egyedeket gyantával egymáshoz ragasztanánk, és minden egyes elválasztásnál kiszakadna egy darab bőr a legfelső bőrrétegből, ahogy ezt a szokásos módon, betegségképben a maradék bőrön látjuk neurodermitis esetén. A bőr durva tapintású, sápadt, rossz vérellátású, hideg. A bőr érzékenysége egyre inkább korlátozott. A páciens keveset, vagy semmit sem érez. Ezen kívül a rövidtávú-emlékezet zavarai lépnek fel (pl. az anyaállatok nem ismerik fel kicsinyüket).

Konfliktustartalom:
El-/leválasztási-konfliktus, a testi kontaktus megszakítása. Az anyához-, nyájhoz-, családhoz-, barátokhoz fűződő kapcsolat elvesztése.

Biológiai értelmezés:
A bőr lemezes sejtrétegéhez, a felhámhoz (epithelium) kötött érzékenység leépülésével az anya, a gyermek vagy a partner átmeneti elfelejtése. A tejutak fekélyes történései, rövid ideig tartó konfliktus esetén, a konfliktus aktív fázisban (KA-fázis) tulajdonképpen nem láthatóak. Hosszantartó konfliktuskor mindenesetre egy ún. összeaszalódott / cirrózisos csomó alakul ki a mellbimbó behúzódásával, ami olykor a mammográfián látható, és amit tévesen ráknak diagnosztizálnak. Az akadémiai orvoslásban ez teszi ki az ún. mellrákok 70 %-át.

Azért, hogy Mecki ne legyen olyan egyedül, vásároltunk neki társaságot, egy fiatal kis kecskét. Már röviddel később elválaszthatatlanok voltak. Ez kellett, hogy Mecki számára az el-/leválasztási konfliktus megoldása legyen, mert a bal tőgye óriás nagyra növekedett (MK-fázis). Ez nem jelent mást, mint hogy a tejcsatornákban, melyek korábban fekélyesek voltak, most egy megoldási-, illetve gyógyulásos eldagadás (torlódás) zajlik, ami ebben a formában biológiailag nincs bekalkulálva, hiszen normális körülmények között (a fiatal állat) a gida a tejet kiszopná. Azoknál a nőknél pl., akik már nem szoptatnak, ugyan tej nem, viszont sebváladék még képződik, mely nem tud hova elfolyni, így meggyűlik a mell, forró, tűzvörös lesz, és rövid időn belül megduzzad. Tehát, ha a mell / emlő (tőgy) meggyűlik, az már mindig a megoldást követő fázis (MK-fázis).

Hívtunk egy kecskepásztort, akinek 3 hónapon keresztül minden 3. nap üresre kellett fejnie a tőgyet. Ezután a tejcsatornából kiinduló, tejcsatorna-fekélyes-„karcinóma” felszívódott. A tej egyébként ízletes volt, mint a normális kecsketej.

Ennek a fekélynek a gyógyulását a MK-fázisban RÁK-nak nevezni, nos, ez egyike volt az akadémiai orvoslás legidiótább butaságainak, mely ezt úgy definiálta, hogy a sejtek osztódása rosszindulatú. Eltekintve attól, hogy az Értelmes Biológiai Különprogramok soha nem lehetnek „rosszindulatúak”, a tejcsatorna-fekély ilyen, a sejtek osztódásával megvalósuló gyógyulási folyamata (pont mely által a fekélyt ismét szét kellene oszlatni) teljességgel lehetetlen, hogy rosszindulatú legyen. A nők 70%-ából, akiknél a MK-fázisban a tejcsatornából kiinduló tejcsatorna-fekélyt diagnosztizálják, ma már egynek sem kellene meghalnia. Kemóra sem és sugárkezelésre sem lenne szükségük. A mellüket sem kellene amputálni.

Komplikációk csak egy egyidejűleg jelentkező szindróma esetén lépnek fel, melyek azonban a „menekültségi-konfliktus” megoldásával kordában tarthatók.
Az asszonyoknál alapvetően nem úgy van, mint ahogy a mi mélyen tisztelt Szent Mecki "kecske ő lordságunknál", hogy a tőgyén egy emlő van bedagadva, és azt egyszerűen lefejik.

Igaz, egy nő esetében is meg lehet ugyanezt tenni, hogy a mellet kifejik (tejpumpa).Ha az egész tőgyből egy emlő van megduzzadva, akkor ezt „negyed-fájás”-nak nevezik. Az állattartónak ilyenkor heteken át gondosan a tőgynek ezt a negyedét kell üresre fejnie. Ez – mivel a tehenektől majdnem mindig elveszik a borjút – nagyon gyakran előfordul. Soha nincsenek komoly komplikációk, mert minden tenyésztő jól ismeri a jelenséget.